A fémjelekről

Fémjelnek nevezik a nemesfémtárgyba beütött hitelesítő jelzést, amit egy hatóságként működő állami szervezetben, a fémjelző hivatalban ütnek bele az ezüst és arany tárgyakba.

Általában két jelet találunk egymás mellett, az egyik a fémjel, a másik a készítő jele: a névjel. A névjel általában néhány betű, lehet pl. a készítő monogramja, a fémjel pedig egy körvonallal határolt ábra, betűk és számok is lehetnek benne. 

Különböző tárgyakból kivágott fémjeleket egy nyitható medálba ragasztottam,
így nagyítóval jól láthatóak.

A fémjelből megállapítható:

• az ország, ahol fémjelezték
• belföldön készült-e, vagy külföldről származik 
• a nemesfémötvözet finomsága
• a tárgy hozzávetőleges kora

Magyarországon 1867-óta létezik állami fémjelzés, korábban a céhmester feladata volt az elkészült tárgyak vizsgálata és hitelesítése a próba beütésével. Azóta ezek a fémjelzési korszakok voltak eddig Magyarországon (ekkor változott a fémjel körvonala és a benne lévő ábra):

• 1867 - 1936  
• 1937 - 1965
• 1966 - 1998
• 1999 -

A fémjelek újabbra cserélésének egyik oka a hamisítások megnehezítése. Svédországban 1759 óta ugyanaz a fémjel van érvényben, nem volt szükség a változtatásra...